Fényén: Asztrológia “Út”keresőknek: “Nincs jó, nincs rossz; Te vagy ki e kétséget teremted”

Elérkeztünk a hetedik jegyhez, az Aszdendens ellenpólusához, a Deszcendenshez. A kos oppozíciós jegyeként a mérleg az én önérvényesítése ellenében a kiegyenlítődésre a harmóniára törekszik. Jelen esetben azt gondolom nem szükséges a szimbolikus vonatkozásokról bővebb kifejtést írnom, a mérleg, mint jelkép, elég egyértelműen mutatja e jegy lényegét. Mégis, az egyensúlyra törekvés mögött nagyon mély jelentés, és embert próbáló feladat húzódik meg.

Egy mérleg típusú embert elég nehéz megismerni az igazi oldaláról, mert igyekszik mindig az mutani a környezete felé, amit elvárnak tőle. Egész életében a megfelelés és elfogadás harcát vívja. Mivel a harmóniára törekszik, a külvilágban igyekszik úgy megjelenni, hogy a reakciókból az érezze, őt szeretik és elfogadják. Ezért ő a rák mellett a legnagyobb jászmás. Számára az élet egy nagy sakktábla, ahol a cél, hogy a király és a királynő boldogan éljenek, míg meg nem halnak. Természetesen, mint a sakkban, úgy az életben sem így működnek a dolgok. Figyeli, hogy, ha mondjuk társa ezt mondja, akkor valószínű ezt gondolja, akkor meg bizonyára amazt érzi. Ekkor nekem ezt kell tennem, hogy ő az gondolja, hogy én amazt érzem…és már jóban is leszünk. Valahogy így sakkozik ő, csak egy hibát követ el minduntalan: azt gondolja, hogy az ő érzelmi reakcióinak kiváltói megegyeznek a többi emberével. Így aztán állandóan csalódik, és tovább keresi az igazit.

Igen, mert a mérleg a “legpárkapcsolatfüggőbb” jegy. Folyton keresi a herceget,és a békák már előre köszönnek. Ez természetes, ha belegondolunk, a harmónia megtapasztalása egy párkapcsolatban a legkézenfekvőbb. Mivel kerülik a konfrontáció minden formáját, párkapcsolataik gyakran úgy érnek véget, hogy a másik fél azt sem érti mi történt, csak szedi össze a kidobált ruháit az utcáról:-). Miért is? Kedves mérleg dominanciás emberünk ugyanis csak ritkán fogalmaz direktben. Célozgat, láttat, éreztet, stb. Amikor pedig ezt a másik ember nem veszi észre, akkor előbb-utóbb átbillen a látszatharmónia, és kitör a vulkán. A mérleg nem azt mondja, hogy vigyél el nézzük meg ezt a filmet, hanem “Drágám, képzeld barátnőmék látták a Szerelem hómezőn-t a moziban, és azt mondják nagyon jó. No, ha ezt a társ nem érti meg, akkor ez mérlegünk számára megegyezik egy elutasítással, és egy fekete pontot biggyeszt párja neve mellé, aki persze mit sem sejt a megrovásról. A sokadik fekete pont után pedig repülnek a ruhák…

Uralkodó bolygója a Vénusz, ami e jegynél a szépség, szeretet, és nőiesség analógiáit bontakoztatja ki. Természetesen nők esetében nőiességük megélése központi kérdéssé válik. Vágynak az elismerésre, a pozitív visszajelzésre az erősebbik nem irányából, és e “madzagot” rángatva igen magasra , és még mélyebbre lehet taszítani egy mérleget az önelfogadásban. Mert ez a kulcsszó: önelfogadás. Feladatuk önmaguk felvállalása, elfogadása. A legtöbb mérleg ember már gyerekkorától hordozza az önelfogadás problematikáját. Ez nagyon gyakran a nem várt, vagy más neműnek várt sorsehelyzetekben kódolodik a babába. Innetől aztán egy élet is sokszor kevés arra, hogy felszínre kerüljön a tudattalanába égett megfelelési kényszer. Feladatukat mindaddig nehéz teherként cipelik, míg rá nem jönnek, hogy a külső visszajelzések sosem olthatják ki a belülről fakadó önbizalomhiányt, csupán bódulat az, mely egy időre feledtetheti velük, a Világ velük szemben támaszott képzeletbeli elvárásait.

A szűz szimbolikája az érintetlenségből fakad! Minden, ami még ártatlan, legyen az ember vagy természeti képződmény, nem tud mihez viszonyítani, mert még nem érintette meg a másik pólus. A világ, az ő számára egy, ezért tökéletes. Ez az igazi ártatlanság, ami ma inkább naivitásnak tapasztalunk. Erről mesélnek azok a természettudósok, akik abban a ritka kiváltságban részesülhettek, hogy még érintetlen tájakon járhattak, ahol nem ismerik az embert. Az ilyen vidékeken az állatok bizalommal, és kiváncsisággal mérgetik az újonnan érkezőket, míg meg nem tanítjuk őket félni.

Ez volt az oka annak is, amikor szüzeket áldoztak, illetve még sok mágikus tevékenység, tradició kötődik a szüzesség tényéhez. Mi lehet nagyobb adomány, mint a tiszta, még romlatlan, az isteni állapothoz szimbolikusan legközelebb álló emberi lény. Az hogy itt nőről van szó szinte kizárólagos jelleggel, az is logikus, hiszen a szüzesség megtartása női erény (volt).

Azt gondolom, ebből már érezhető a jelképi tartam e jegy mögött, és érthetőbbek lesznek e jegy tulajdonságai, feladatai. Mi lesz tehát a szűz jellemének alappillére? A tökéletesség keresése. Márpedig ebben a kétpólusú világban csak egyféleképpen tud megnyilvánulni e törekvésével, a hihetetlenül fejlett kritikájával. Mivel csak az lehet tökéletes, ami egy, a szűz domináns ember állandóan hasonlítgat, méricskél, és azonnal rátapint a különbségekre. Ebből adódik az is, hogy neki semmi nem elég jó, mert tudja, hogy van jobb is, és az ő szemében ez fokozottabb bántó tényező, mint bárki másnál. Különösen párkapcsolatban szenvednek ettől. Nagyon magasra állítják a mércét, aminek valahogy sosem tud senki megfeleni. Mégis ők szenvednek saját maguktól a legjobban, ugyanis magukkal szemben a legkritikusabbak. Tudják, hogyan lehetne jobban csinálni, mitől lenne tökéletesebb, ezért kisebbségi érzésük már korán kialakul. Sokszor a fejében van a fél könyvtár, de ő akkor is azzal van elfoglalva, hogy ott van még a másik fele, amit nem tud.

Legyakrabban ezek az emberek már gyerekkorban olyan szülőt választanak, ahol szigorú nevelésben részesülnek, soha be nem teljesíthető elvárásokkal. Korán fel kell nőniük és megtanulni, hogy a munka nemsít. Munkával és szorgalommal mindent el lehet érni -gondolják- ezért dolgoznak is mint a hangyák egy életen át, sokszor minden mást háttérbe szorítva. Munkájukban minidig végletekig precízek, és megbízhatók.

Tisztaság és rendmániásak, mindennek helye van egy háztartásban. Az összevisszaság, vagy akárcsak egy félig kilógó könyv a sorban, azonnali korrekcióra szorul.

Érdekes jelenség náluk a néha kényszerbe átcsapó folytonos kézmosás. Tisztátalannak érzi magát, ha egy munka befejeztével, vagy megérkezéskor nem esik túl egy gyors kézmosáson.

Mivel mindig a tökéletesség lebeg a szemük előtt, nehezen hoznak döntéseket, mert az magában rejti a tévedés lehetőségét. Bosszantó, hogy nem lehet egy döntés előtt kísérleti döntéseket hozni:-)

Uralkodó bolygója a Merkúr, ami a szűzben e bolygó analógiáinak a tapasztalat, tudás, gyakorlat analógiáit teljesíti be. Így e jegyben erős szülöttek gyakorlatias emberek, jó szellemi képességekkel. Sokukból lesz építész, tudós, kémikus, ill. olyan tudományok művelői, ahol nagy hasznát veszik kivételes elemzőkészségüknek és anyaközpontú szemléletüknek.

Mindent alaposan megterveznek, spontenaitásuk erősen tendál a nullához. Annak, amit tenni akar tökéletesenk kell lennie, azt meg ugye nem lehet csak úgy hű-be Balázs módjára. Előbb el kell olvasni az ide vonatkozó szakkönyvet, és utána betüről betüre eljárni. Ha már egyszer leíták hozzáértők, csak jó lehet. Na igen…vagy nem.

Tapasztal, tapasztal, tapasztal. Próbálja az anyag oldaláról megismerni Isten logikáját, ám mire már azt gondolja célt ért, megint rájön, hogy ott a következő kérdés. Ez pedig így megy addig, amíg fel nem ismeri, hogy nincs is anyag, teremtett világunkban az energiák dominálnak. A törvényszerűségek pedig nem irhatók le és nem fogahtók fel anyagi eszközökkel.

A tökéletesség keresése hiú ábránd a dulaitás világában, minden tökéletes, ami létezik, különben nem lenne. Bármi történjék velünk arra szükségünk volt, ellenkező esetben tökéletlen volna Isten maga. A relativitás csabdájából az anyagtól való elemlekedés az egyetlen út, elfogadva, hogy létünk miden pillanata tökéletes.

Ő a Hold mellett a másik fővilágító által uralt jegy. Ez a két bolygó a többiekkel ellentétben csak egy jegyet uralnak. Az oroszlánt, naprendszerünk központja maga a Nap uralja. Itt akár be is fejezhetném, hiszen innetől tudjuk, hogy a Nap analógiái az oroszlán jegyében fognak minőséget nyerni. Magyarán szólva, amit a Nap szimbolizál, mind megtalálható lesz minőségi szinten az oroszlánnal. Lássuk a legfontosabbakat:

Úgy ahogy a mi csillagunk naprendszerünk közepe, és körülötte keringenek a bolygók, úgy jellemző az oroszlánra, hogy a társaság közepe, és körülötte legyeskednek az emberek. Ő az irányító, a vezér, a főnök a társaságban. Noha a Nap analógiákat soroltam, és tudott, hogy az oroszlán minőséget fejez ki, kérem megbocsájtásotokat a jobb megértés okán. A Nap, és az oroszláni minőség ugyanis annyira szorosan összeforr, hogy jobb ha együtt tárgyaljuk a kettőt.

Gondolom az eddigiekből már sejthető, hogy ő a legerősebb egoval rendelkező jegy. Mielőtt most mindenki az egoizmus bélyegét kezdené sütögetni oroszlán ismerősei mellkasára, leszögezem, hogy az egoizmus és az önzés ez esetben nem kezelendő szinonímákként. Ez egoizmus és az Én-tudat az, amit én itt egy szintre emelnék. Én-tudat, az az oroszlánok kapták meg azt az adottságot, hogy legközelebb kerüljenek igaz énjükhöz. Ez alatt azt a felsőbb szellemiséget értem, akit vagy amit legjobban talán a teremtő szóhoz kapcsolnék. Szándékosan nem mondtam Istent, mert ez csak egy része az isteni megnyilvánulások sokszínűségnek. Ezért a Kör a Nap szimbóluma, jelképezve a szellemet, melynek közepén a kis pont az Isteni szikrát, az emberbe oltott isteni magot mutatja.

Most, hogy így behízelegtem magam kedves oroszlán dominanciás embertársaim ölébe, el kell mondjam, hogy ezt a fenkölt szellemiséget nem túl sokan tudják a Földön magukénak érezni. Sokszor valóban önzés, exibicionizmus, hatalomvágy az, ami elhatalmasodik e jegy befolyása alatt álló szülötteken. Az oroszlán a természetben is pontosan azért az állatok királya, mert az oroszlán jegy egyik legfontosabb analógiája az uralkodás. Van nála erősebb, okosabb gyorsabb, ügyesebb , mégis ő a király, mert ő erre született. Aztán lesz egy hadvezére aki erősebb, egy tanácsadója, aki okosabb, és még sokan, akik önmagukban “csak jók”. Ám kell valaki aki önmagában szintén kevés, azonban rendelkezik azzal kiállással, erővel, irányítói adottságokkal, hogy összefogja, és sikerre vigye a közösséget. Ebből következik, hogy az oroszlán az egyik legkülvilágfügőbb jegy. Milyen király az ugye, akire senki nem figyel, akinek se népe, se országa. Az ego csak közösségben tudja élvezni önmaga felsőbbrendűségét, megismételhetetlen nagyszerűségét.

Kis fantáziával már sejteni is lehet, hogy mikor van a megélése csúcsán ill. legalján a kedves oroszlán dominanciás szülött. A legfelül megérti, hogy ő csak azért lehet király, mert őt azzá teszik. Hatalmát embertársaitól kapja, akik hisznek benne, ezért örömmel szolgálják. Ilyenkor királyunk másokért uralkodik, hatalmát azok érdekében érvényesíti, akik őt ilyen rangra emelték.

Hétköznapi szinten, vagy mondjuk középső szinten, önmagáért, de a behódolói hátán felkapaszkodva uralkodik hívein. Nem értük, rajtuk. Használja hatalmát, de első körben, mindig saját kényelme és hatalmának megtartása a cél, utána tesz népéért.

Legalul jön a zsarnok, aki visszaél hatalmával, és erőszakkal kényszeríti ki behódolóiból a szolgálatot. A nép ilyenkor inkább félelemből néz fel kizsákmányolójára, tisztelet és hit nincs támogatásuk mögött.

Az oroszlán egyik legjellemzőbb és általam negatívnak tartott tulajdonsága a büszkeség. A büszkeség ugyanis nem ismeri az alázatot és a meghátrálást. Irracionalitásra készteti az embert, önön érdekei ellen hajtja, megtartva abban az illúzióban, hogy na de a büszkeségem legalább megmaradt. Félreértések elkerülése véget megjegyzem, hogy a büszkeség bizonyos keretek közt előnyös, szükséges tulajdonság, ám oroszlánék ennél jóval messzebb mennek. Mindent hajlandóak beáldozni büszkeségükért, magyarán azért, hogy féltve vigyázott fényezett egojuk ne sérüljön.

Hasonló indíttatású tulajdonságuk a hiúság. Ebben is élen járnak, és nem azért mert rossz emberek, hanem, mert oroszlánok, ahol az ego a legerősebb. Márpedig az összes negatívnak vélt tulajdonság az ego terméke, mert ő az, aki más akar lenni, akinek fontos, hogy a többiek mit gondolnak stb. Ezért kell nyalizni a főnöknek, ha a puhatestű előrébb kíván jutni, hiszen ez szimbolikusan nem más, mint hízelegni a Napnak a főnöknek, ezzel egoját fényezve, aki ha nem túl tudatos, be is dől a mézes-mázos szavaknak.

Még sok tulajdonságot sorolhatnék, de már csak egyet tartok igazán fontosnak, az pedig a teremtés képessége. Mint Nap, azaz teremtő energia, övék a kreativítás. A még nem létezőből teremeteni valamit, ami maradandó. Ez lehet művészetben, építészként, íróként, sportolóként, és még millió módon, a lényeg, létrehoz valami, amivel megváltoztatja a környezetét, és fent marad az utókornak. Mint egy “kis Isten”:-) Ennek a legklasszikusabb formája maga a nemzés. Igaz nem ő hordja ki az utódot, de az aktív cselekvés az isteni szikra az ő érdeme. A természet is visszaigazolja e jelképet, amikor tudott, hogy egy oroszlán a vadonban napjában több mint 50-szer párosodik, ha fogadóképes nőstényre talál.

Gondolom már mondanom sem kell, ha eddig olvasgattátok írásaimat, hogy ezt a jegyet is rettentően nehezen éljük ma meg felső szinten. Ami a legfontosabb egy oroszlánnak, hogy azt érezze felnéznek rá, ma már igencsak beszűkült. Ma szinte csak két emberre néznek fel. Arra aki híres, és arra akinek sok pénze van. Az oroszlán, aki az igazi felelősség hordozója, pusztán ezért a tulajdonságáért sokak számára kellene hogy megjelenjen, mint tisztelendő ember, példakép. Ma azonban hülyék az államfők, az orvosok, szülők. Mind, akik a legnagyobb felelősséget vállalták. Igaz, hogy ehhez úgy is kell viselkedni, de az már egy másik téma. A lényeg, hogy ma nagyom nehéz oroszlánnak lenni, hiszen az elismeréshez szinte emberfelettit követel a társadalom. Igy aztán inkább vezetjük a statisztikákat szív-és gerincbetegségekben, mert ugye az is Nap-analógia, a feladatot viszont meg kell élni.

Amilyen erősnek tűnik egy oroszlán, olyan könnyen sérül, mint a legyőzött király, akinek élete ezzel értelmét vesztette. Fontos, hogy felismerjük őket, megnyilvánulásukat, tudni, hogy ő nem akar téged lenyomni, csak ha rákényszerítik, mert valalhogy át kell élnie, amire született.

Íme a Zodikákus legérzékenyebb jegye. Ez alatt elsősorban azt értem, hogy ők azok, akiknek döntéseit, cselekedeteit túlnyomó többségben érzelemi befolyásolják. Ebből adódóan lehet őket csodálni és szánni egyaránt. Nézzük a mozgatórugókat.

E jegy uralkodó bolygója a Hold, azaz a lélek szumbóluma. A lélek pedig az a részünk, aki e földre jött tapasztalni, és e tapsztalatokat érzelmi csomagokban képes csak tovább vinni. A lélek kizárólag érzelmek útján tud tapasztalni és ezek tehetik őt boldoggá, vagy boldogtalanná. Minden ember boldogságra vágyik…hát persze, mert a lélek számára ez jelenti a végső érzelmi egyesülést. Ezért van az is, hogy az emberek vágyai sosem racionális célokban fejeződnek ki, ha végig fejtjük őket. Persze mondhatja, hogy szeretnék a Föld legjobb atomtudósa lenni, de ezt azért mondja, mert az ő lelke ettől reméli a boldogságot. Az érzelmeinktől még a fágyolon túl sem szabadulunk, sőt akkor erősödnek fel igazán, amikor az ego tábornoka az agy, már nem kattog, és ad utasításokat minden pillanatban.

Visszatérve a rák jegyére, őket egy dolog vezérli egész életükben, érzelmeket adni és kapni. Ennek érdekében mindenre hajlnadók. Azok a rák dominanciás emberek, akik ezt a legmagasabb szinten képesek véghez vinni, ők a gondoskodók. Itt nagyon fontos tisztázni a gondoskodás fogalmát, ami a kövezekző: Alárendelem magam egy gyengébb akaratnak, mert érzelmileg kötődöm. E gyengébb akarat persze csak ember lehet. Ennek legszebb példája, maga a legmagasztosabb Hold szerep, az anyaság. A csöpség ugye nem rendelkezik még jóformán semmilyen saját akarattal, mégis képes felforgatni egy család teljes életét, beosztja szülőanyja minden percét, és feltétel nélküli törődést igényel. Gondoskodni ilyen formán lehet minden olyan emberről, akik valamilyen okból más ember segítségére szorulnak.

Itt nagyon fontos megjegyeznem, hogy minden esetben a feladat megélése, nem azon múlik, hogy mi történik, hanem, hogy a benne szerpelő személy azt hogyan éli át. Lehet valaki elfekvőben ápoló, ettől még nem fog gondoskodni, ha belül nem éli át a legfontosabb rák analógiát a “szükség van rám” érzését. Ha nem érzi, hogy őrá szükség van, és ezért feltétel nélkül ad, akkor az nem gondoskodás, még ha Hold szerepben is van. Ez az anyákra is igaz, akik gyermekük születésével nem a gondoskodást, hanem a korlátot, szabadságuk elvesztését élik át.

A hétköznapokban megnyilvánuló leggyakoribb rák analógia az előbb említett “szükség legyen rám”. Ilyen, amikor anyuci, vagy nagymama süt, főz, csomagolja a tízórait, házimunka stb. Legnagyobb öröme, amikor jóízűen fogyasztják főztjét, és legnagyobb bánata, ha csak beletúrnak, mert, ha nem esznek, akkor nincs rá szükség.

A Zodiákus legnagyobb játszmásai a mérlegek mellett. Természetes, mert sokszor csak így juthat ézelmekhez. Állandóan kombinál, hogy ha a másik ezt csinálta, akkor biztosan ezt érzi, és akkor nekem ezt kell tennem, mire ő majd azt gondolja hogy… Itt jelenik meg a rák, mint állat hátráló viselkedése is. Emberünk ugyanis először kivár, hátrál, megvárja, mig a másik cselekszik, így tudja, hol kell lecsapni, hogy érelmeket váltson ki.

Rákoknál ott van a gyermek, unoka, férj, fényképe, és a frissen kivágott Nők Lapja recept. Imádják a romantikát. Egy meghitt gyertyafényes vacsora, egymáshoz bújni, figyelve a lemenő nap gyengülő sugarait ,amint aranyló híddá állnak össze a lágyan fodrozódó víztükrön. Ekkor rák lányok elolvadnak, rák fiúk célt érnek:-)

Amikor a rák nem tud humánus módszerekkel érzelmekhez jutni, akkor jön az érzelmi zsarolás. “Ezt érdemlem, amikor mennyi mindent tettem érted?” “Hagyjátok, menjetek csak, én majd elleszek itthon egyedül.” stb. Ha ezzel sem ér célt, akkor céltalanná, érelmetlenné válik élete. Gyűlölni kezdi azokat, akik boldogok, és házsártos, rosszindulatú plegykákat terjesztő ember lesz belőle…akinek napjai meg vannak számlálva.

Erős érzelmi mozgatói ellenére a rák típusú emberek egyáltalán nem gyenge emberek. Kardináis jegy lévén hatalmas erőket képesek mozgósítani, melyek az érzelmi töltésnek köszönhetően vehemensek és elsöprőek. Igaz, könnyebb őket megtörni, hiszen a fellelkesült érzelmek valódi erőt nem képviselnek. Az igazi erejük, akárcsak a vízé…”Lassú víz partot mos”.

Nem véletlen, hogy a Hold, mint a jegy ura szimbolizája magát a női nemet is: Ereje kitartásában, álhatatosságában van, és akárcsak a vizet könnyű elterelni, igazi ereje nem lévén. Az élet forrása. Jelenléte megnyugtató, békét sugároz. Sokszor ösztönösen cselekszik, hiszem maga a Hold az ösztön bolygója. Ez az energia, ami nélkülöz minden racionalitást, és tisztán az érzelmek mozgatják. Ezért nem fogják a nőket sosem megérteni a férfiak:-) Az érzelmeket nem lehet érteni, csak érezni.

Mivel a jegy zodiákusbéli elhelyezkedése révén a legmélyebb ponton, az IC-n helyezkedik el, szimbolizálja a sötétet, a tudattalan énünket (tudatalatti), az életvéget, és mindet, amivel nem akarunk szembesülni, el akarunk temetni.

Azért írtam ilyen sokat e jegyről, mert magát a minőséget, és uralkodó bolygóját az egyik legmehatározóbb analógiának tartom sorsunkban. Ismeretük megértésük sokat segíthet valamennyiünk életében.